A Magyarországon sok helyen alkalmazott biológiai védekezésről...

Televíziós riportokra mindig egy vödörnyi szúnyoglárvával érkezem. A legutóbb meg is kérdezték, hogy hol szerzem be őket, s meglepődtek, hogy Szegeden csak kisétálok egy szúnyoglárvás vízhez, és merítek 1 kisvödörrel, amelyben rengeteg csípőszúnyoglárva található. De hát itt alkalmazzák a biológiai védekezést (!). Ha biológiai módszert alkalmaznak miért van szükség kémiai védekezésre is? Természetesen időbe telik, míg a lárvatenyésző-helyeket feltérképezik, de ez jóesetben néhány (3-4) évet tesz ki, tehát évről-évre egyre kevesebb kémiai védekezés lenne szükséges. De a szúnyogok jelenléte magáért beszél...
1; Nincsenek meghatározva a szúnyogos tenyészőhelyek, ez nem is olyan nagy baj számomra, hisz az érdeklődőknek mindig tudok szúnyoglárvákat mutogatni.
2; Rossz időben, rossz helyen történik a lárvák elleni védekezés, s nem megfelelő a kijuttatás.
3; Elgondolkodtató az, hogy felismerik-e egyáltalán a vízben is a szúnyogot, illetve tudják-e, hogy hol él? A médiában az jelent meg, hogy piroslik a víz... (a csípőszúnyog lárvája nem piros), az egész holtág vizét kezelik, holott a csípőszúnyog-lárva csak a partmenti keskeny sávban él. Az élő folyóban persze nincs szúnyoglárva, hiába keresgéljük...
(ide kattintva olvasható egy példa)

Sokan érdeklődnek a vegyszerek rákkeltő hatása felől...
A kémiai vegyszerek a feladatuk ellátására megfelelőek, vagyis megszüntetik ideig-óráig a szúnyogártalmat. A gond minden esetben később jelentkezett toxikológiai (ökotoxikológiai) mellékhatások formájában. Ezt azonban csak az alkalmazás elterjedése után ismerik fel, s akkor még a raktári készletek is vannak... Ekkor jön a probléma, mivel minket is lepermeteznek a már betiltott, de még használható szerrel. A jelenlegi vegyszereket emlősökre veszélytelennek mondják (csakúgy mint a használatakor a DDT-t), de jómagam kerülöm a szúnyogirtó repülők nyomvonalát legalább egy óráig a kezelést követően (Kb. 20-25 perc alatt ér földet a permet). Bár 2009 tavaszán azt hallottam a szúnyogirtók konferenciáján, hogy az EU-előírás szerint be kéne jelenteni a vegyszeres permetezést a lakosságnak, és sok helyen az országban meg is teszik...
A www.pesticideinfo.org oldalon más érdekesség is olvasható a jelenlegi kémiai szerek ártalmairól.
A legfelháborítóbb a vegyszerszórásban, hogy úgy reklámozzák a vegyszereket, hogy Minden szúnyogirtó csak a vérszívóknak árt!, mialatt
még abban az évben befejezik a használatát, feltételezett melegvérűekre gyakorolt rákkeltősége miatt. Ezekután gondolom érthető az a lakossági bizalmatlanság a szúnyogirtó vegyszerek (idegmérgek)biztonságát illetően...

S hogy mi a megoldás:
1; Fel kell monitoringozni a szúnyogtenyésző helyeket, felmérni a szúnyogok forrását kb. 2-3 év távlatában. Tiszaújvárosban se egyszerre valósult meg a környezettudatos szúnyoggyérítés, 2005 óta próbálkozunk vele.
2; Meg kell határozni a védekezés módszerét, sokhelyütt csak 0,5-1 méter sávot szükséges kezelni.
3; Meg kéne határozni a védekezés konkrét időpontját;
4; Be kell vonni a lakosságot is, hiszen a magántulajdonban lévő tenyészőhelyeket nem kezelhetik, s a szúnyogtenyészőhelyek 90%-át szükséges kezelni ahhoz, hogy észrevehető hatása legyen a biológiai módszernek.
5; ezeknek a feladatoknak az ellátására egy helyi szakértő kell, aki állandóan figyeli a szúnyogártalom megjelenését... alakulását, és ha szükséges megteszi a megfelelő lépéseket. Persze ehhez nélkülözhetetlen a csípőszúnyog-lárvák felismerése, élőhelyük ismerete...

Tovább a kezdőlapra: Tovább >>>
Tovább a kérdésekhez: Tovább >>>