Miért is jött létre ez az oldal...
Ezzel az oldallal szeretnék egy áttekintést mutatni a biológiai- és a kémiai szúnyoggyérítésről. Mint ökológus-biológus, a biológiai szúnyog-gyérítésnek vagyok az elkötelezett híve, a kizárólagos biológiai módszer bevezetése nehezen megoldhatóó hazánkban legfőképp az elkötelezettség hiánya miatt, de egyre több példa van már erre is.
Egy komplett oldal elkészítése nem egyik napról a másikra történik, főleg ha nem ez a fő tevékenységem (mármint a Web-oldalszerkesztés). Sok helyen alkalmazzák a biológiai szúnyogirtást, mégis megjelennek a szúnyogok pár nappal később (vagy még előtte). Majd könnyen rámondják a biológiai módszerre, hogy nem jó, mert... (néhány kifogás az oldal alján)
Legfőképp néhány alapvető ismeretet kell tudni a biológiai módszerről. Azt hinné az ember, hogy az ezzel foglalkozó emberek értenek hozzá... mégis néha egetverő sületlenségekkel lehet találkozni. A legfontosabbak: a biológiai Bti-módszer a szúnyoglárvákra hat. Ezért elsőképp fel kell tudni ismerni a szúnyoglárvát!
(- vízben él, de a levegőből lélegzik;
- nincs kopoltyúja;
- nem szív vért;
- a csípőszúnyoglárva nem piros színű;
- ha a szúnyog repülő alakja megjelenik, akkor már felesleges pénzpocséklás a tenyészővizek permetezése, mivel a repülő alakok éjszakázni se bújnak a víz alá;
- a biológiai Bti-készítmény nem hatásos a szúnyogok repülő alakjaira;
- a kémiai szúnyogellenes szer nem hatásos a szúnyoglárvákra;...)
Korábban elfogult voltam, és azt hittem, hogy egy szúnyogszakértő (entomológiai ismeretekkel rendelkező személy) tisztában van ezekkel az alapismeretekkel, de tévedtem...
A kémiai légi permetezésnél elgondolkodtató az a tény, hogy a szúnyogok kiirtásának céljából közvetlen önmagunkat is lepermetezzük idegméreggel, míg a növényvédelemben megmosás után fogyasztjuk el a lepermetezett növényeket... mégis az utóbbi nagyobb tiltakozást vált ki. A biológiai készítményt viszont nem is ránk szórják...
A szúnyog-biznisz eddig kialakult magyarországi formája sok tevékenységnek nyújt biztos megélhetést, ezek a tevékenységek harcolni fognak bármiféle változtatás ellen, s mindent el fognak követni, hogy lejárassák a biológiai módszert.
Szeretném eloszlatni a felmerülő kétségeket, és alapszintű tájékoztatást nyújtani a biológiai- és kémiai szúnyoggyérítés módjairól, - következményeiről, - előnyeiről és - hátrányairól. stb.
A biológiai módszernek a legnagyobb hátránya, hogy nem elég mondani, hanem tényleg dolgozni kell. A biológiai rendszereknél (pl. szúnyogok fejlődésmenete) nincs hétvége, -munkaidő, -ünnepnap...stb. Nem lehet várni a feljebbvaló aláírására, aki épp szabadságon van..., a szúnyoglárvák elleni védekezésre sokszor csak néhány nap, vagy még annyi se áll rendelkezésre.
Más országokban miért működik...
Sok helyen azokat a dolgokat használják ki, hogy a repülő alak megjelenése előtt a szúnyoglárvák a vizekben (nem az élvizekben! (pl. -tavak, folyók)) nevelkednek, nem az emberek élőhelyein. Érdemes még ilyen állapotban hatástalanítani a szúnyogokat a repülő alakok megjelenése előtt. Teszik ezt a jóval olcsóbb és környezettudatosabb védekezést úgy, hogy közben az egészségükre is vigyáznak.
Mi többiek pedig, ahelyett, hogy lemásolnánk a módszereiket, mindenféle indokokat, kifogásokat keresünk, amivel megmagyarázzuk, hogy miért nem tudjuk megtenni ugyanezt.
(Bár én is a vegyszerrel leszórtak közé tartozom, hiszen a lehetőségek ismerete, még nem jelenti azt, hogy meg is hallgatják az embert.)
A kifogások közül csak néhány:
1; A biológiai módszer sokkal drágább.
Valóban drágább a készítmény, de nem is a repülő szúnyogokat kell leszórni, csak azokat a jóval kisebb területeket, ahol a szúnyoglárvák fejlődnek. Ezeket a vizes területeket viszont fel kell deríteni, tehát a kezelést nagyon komoly szakma munka előzi meg.
*A PhD-munkám része volt a szúnyoglárvák elpusztítására alkalmazott baktériumnak olcsó tápoldatok kidolgozása is. A szintetikus tápoldatok között is található filléres költségű tápoldat, de még olcsóbbak az ipari melléktermékek továbbhasznosítása.
A biológiai módszer bevezetése után, kevesebb mint a felére csökken a szúnyogellenes védekezés költsége, mint egy hasonló területű kizárólag kémiai módszerrel védekező városban (Ez nemcsak legenda, ez Magyarországon történik. A biológiai módszer hatékony alkalmazásánál sokat jelent a szúnyogok életmódjának és ökológiájának ismerete mellet a bakteriológia ismerete is.)
2; Magyarországnak más a klímája, mint Nyugat-Európának.
A biológiai szúnyoggyérítés nem újkeletű dolog. A világ számos táján alkalmazzák sikerrel a Bti-módszert (1976-ban lelt rá Yoel Margalit a Bacillus thuringiensis ssp. israelensis baktériumra).
Szingapúr egy malária-fertőzött terület közepén fekszik, de se szúnyog, se szúnyogirtó-repülőgép nem látható. Ott a környezettudatos életmód a lényeg, a szúnyogok biológiájának megismertetése a lakossággal. Ezt követi a védekezés megszervezése, ami egy komoly munka, és a szakértő állandó jelenlétét és munkáját követeli.
Szúnyog által terjesztett halálos betegség veszélye (jelenleg) nem fenyeget minket, csak a múló csípéseikkel kellemetlenkednek ezek a rovarok. Talán ezért sem védekezünk mi magunk, hanem elvárjuk más szervektől, hogy a szavazatunkért cserébe távolítsák el őket a környezetünkből, még az egészségünk veszélyeztetése árán is.
3; Ha a kezelést követően mégis vannak szúnyogok.
Azzal védekeznek, hogy az árvízi szúnyogok a nem kezelt területekről bevándorolnak a kezelt területekre, mivel naponta akár 10-15 km-t is repülnek. Ezt a 10-15 km-t csak néhány egyednél mérték, több példány jutott el csak 5 km-re, még több 3 km-re, s a legtöbb 1-1,5 km-re.
Tehát a 10-15 km-es repülési távolsággal vakmerőség megmagyarázni a hirtelen fellépő nagy szúnyogártalmat.
Tovább a kezdőlapra: Tovább >>>
Tovább a kérdésekhez: Tovább >>> |
